Szárnymorfológia:
Az európai énekesmadaraknak 10 esetenként 9 kéz-, 6 kar-, 3 vállevezője van szárnyanként, valamint 12 farktolla. Utóbbi tollcsoportnál a berki poszáta (Cettia cetti) kivételt képez a 10 faroktollával. A fedőtollaknál kéz-és karfedőkről illetve kis-és középfedőkről beszélhetünk.
Ezekről részletesebben: Lars Svensson- Útmutató az európai énekesmadarak határozásához- 1995
Kor- és ivarhatározás:
A helyes korhatározáshoz elengedhetetlen az egyes fajok, fajcsoportok alkalmazott vedlési stratégiájának ismerete. Ügyelnünk kell a kivételekre, azokra a madárfajokra, amelyek az általánostól eltérően vedlenek. Tovább bonyolíthatja a határozást az egyedi változatosság is.
Az ivarok elkülönítése csak abban az esetben okozhat problémát, ha a fajnál nincs ivari dimorfizmus. Ilyenkor más alternatív módszert kell alkalmazni (kotlófolt, kloákadudor).
A kotlófolt
A madár hasáról a költés megkezdése előtt kihullanak a pehelytollak, illetve ez a terület erekben gazdagabbá válik. Ennek szerepe az, hogy a tojó közvetlenebbül tudjon érintkezni a tojásokkal, biztosítva a fiókák kikeléséhez szükséges hőmérsékletet.
Miután befejeződött a kotlás, a tollak elkezdenek vissza nőni. Így a kotlófolt kiterjedése alapján 1-5 közötti stádiumokat állapíthatunk meg. Ezek láthatóak az alsó táblázaton.
A vedlés vizsgálata:
0 - Régi toll
1 - A régi toll hiányzik vagy az új tollnak még csak a tokja jelent meg
2 - Az új toll még nem érte el a végleges hossz egyharmadát
3 - Az új toll végleges hosszának egy- és kétharmada között van
4 - Az új toll végleges hosszának több mint kétharmada, de a tolltok maradványa még látható
5 - Teljesen kinőtt új toll, tolltok maradvány nélkül
(Ginn & Melville, 1983)
Kondícióbecslés és zsírtartalékok:
A zsírtartalékok becslésére használt 9 fokozatú skála, illetve az izomzat meghatározására alkalmazott 4 fokozatú skála (Bairlein, 1995)